A fintecheket sokáig elősorban a hagyományos bankok kihívóinak tekintették. Mára már látszik, hogy nemcsak a piaci verseny nyomásával, hanem együttműködésekkel is ösztönzhetik az inkumbens pénzügyi szereplőket az innovációra. Azonban sokszor nem elég a puszta nyitottság egy bank részéről ahhoz, hogy felszabadítsa a szervezetben rejlő innovációs potenciált.
A fintechek és hagyományos bankok Dávid és Góliát retorikáját jócskán árnyalta az elmúlt években a fintech szektor cégértékeinek zuhanása, a befektetői pénzcsapok elapadása és az elbocsátási hullámok. A szektor hangadói arra számítottak, hogy a fintechek megdöntik a bankok megingathatatlannak hitt pozícióját. Ezzel szemben, néhány kivételt leszámítva, inkább az látszik, hogy a bankok kiváló helyzetben vannak a fintechek kedvező árú felvásárlásához és funkcióik integrálásához.
De nem csak a piac farkastörvényei változtatták meg a fintechek és bankok viszonyának dinamikáját. Egyre több a sikeres együttműködés, amelyben hagyományos bankok veszik át a fintechek innovatív megoldásait. A folyamat visszafelé is hat, a bankok éppúgy edukálják a fintecheket.
Ebben a felállásban már nem a verseny okozhat nehézségeket. Sokkal inkább a tradicionális bankok és az innovációra kész, rugalmas fintechek eltérő szervezeti struktúrája lehet a szűk keresztmetszet. Az inkumbensek és a diszruptorok közötti hatékony kommunikáció ezért legalább olyan fontos, mint a bank belső struktúrájának felkészítése az innovációra. Ahhoz, hogy egy szervezet – beleértve a benne dolgozó embereket is – innovációra képes legyen, ahhoz olyan kultúrát, tudást és környezetet kell biztosítani, amely lehetővé teszi ezt.
Az MKB Fintechlab School of Innovation ezeknek a kompetenciáknak a kialakításában és fejlesztésében segíti az MKB munkatársait. Idén több mint 200 kolléga ismerkedhetett meg az ügyfélközpontú tervezéssel és a legfontosabb digitális pénzügyi trendekkel. Így hamarosan választ kaphatunk a kérdésre, hogy vajon tanítható-e az innováció?
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Az első eredmények már látszódnak, de az áttörés csak most várható.
Christiane Amanpour azt állítja, retteg attól, hogy az Egyesült Államokba menjen. A CNN liberális tudósítója nem először terjeszt hazugságokat álhírek és félinformációk alapján.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Európában ma két növekedési modell van: keleten a németek pénze, nyugaton meg a hitel. Kohán Mátyás írása.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
